Portré
Szakcsi Lakatos Béla
Életrajz
Szakcsi Lakatos Béla
(1943. július 8. Budapest) zongorista, zeneszerző a magyar dzsessz-zene meghatározó alakja. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zongora szakán végzett. Tanulmányai közben ismerkedett meg a dzsesszel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól. 1970-ben Pege Aladár kvartettjével a Montreux-i Jazzfesztivál II. díját nyerte el, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi dzsessz-színtér kapui is. Chick Corea többször is méltatta Szakcsi szerzői és előadói kvalitásait, aki napjainkig a műfaj olyan nagyságaival játszott együtt, mint Pege Aladár, Tomsits Rudolf, Vukán György, Frank Zappa, Art Farmer, Mark Ledford, Omar Hakim, Mike Richmond, John Paticucci.
1971-ben megalapította az első magyar fúziós dzsesszt játszó formációt, a legendás Rákfogó együttest, majd a Saturnus együttessel szerzett elévülhetetlen érdemeket. Tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-zongora szakán, ahol Chick Corea és Herbie Hancock példájára a klasszikus zene és a dzsessz összefonására is hangsúlyt fektetett.
Klasszikus zenei előadóként Mozart zongoraversenyeket is játszik, melyek során dzsessz motívumokat is improvizál.
Művészi munkássága elismeréseként 1987-ben Liszt-díjat, valamint Érdemes Művész címet, 2004-ben Magyar Jazz Díjat, 2005-ben pedig Kossuth-díjat kapott. Szakcsi Lakatos Bélától nem áll távol sem a musical, sem az újító gondolatok. Ő írta Magyarországon az első musicalt 1975-ben, Piros karaván címmel, és kitalálta a cigány dzsessz műfaját: az eredeti cigány folklórt teremtette újra énekesekkel, modern dzsessz elemekkel.
A Szegedi Szabadtéri Játékok felkérésére komponálta meg a Szentivánéji álom című worldmusicalt, melynek dalszövegeit Müller Péter Sziámi írta, és Kerényi Miklós Gábor állította színpadra.
Szakcsi Lakatos Béla megindokolta, miért érezte szükségét az új műfajnak: „Azt mondtam, se cigány musical, se angolszász musical nem lesz. Olyat szeretnék, amit még soha senki nem írt, s kitaláltam, legyen a Szentivánéji álom worldmusical.” A kitűzött célt sikerült elérni, a worldmusical, mint az emberiség zenéje tartalmaz néhány operabetétet, popzenei, indiai, török, spanyol, cigány, román, soul, rap, és magyar népzenei elemeket.
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György