Portré
Miklósy György
színész
Életrajz
Tanulmányok: Pázmány Péter Tud.egy. BTK, 1943-47, Színház- és Filmműv. Főisk., 1945-49.
Életút: 1949-56 a szegedi Nemzeti Színház, 1956-60 a Madách Színház, 1960-64 a Petőfi Színház, 1964-89 a Vígszínház, 1989 a Radnóti Színház tagja. Vendégként játszott a Színház- és Filmműv. Főisk.-n, a Bartók Gyermekszínházban, a Játékszínben, a Vigadóban, a Reflektor Színpadon, az Irod. (később Radnóti) Színpadon, a Karinthy Színházban, nyaranként Szegeden, Gyulán, Egerben, Székesfehérvárott. 1956-60, 1983-91 a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára, egy. adjunktus. Jászai Mari-díj (1956), érdemes művész (1983).
Főbb szerepei: Arnolphe (Moliére: A nők iskolája), Dobcsinszkij (Gogol: A revizor), Percsihin (Gorkij: Kispolgárok), Timót Pál (Csiky: Mákvirágok), Tigris Brown (Brecht Weill: Koldusopera), Sándor (Hubay Vas Ránki: Egy szerelem három éjszakája), Papa (Örkény: Pisti a vérzivatarban), Solomon (Miller: Alku), Kelemen K. Kelemen (Vészi: A sárga telefon), Sebestyén Dezső (Moldova: Az ifjú gárda), Fröhlich (Karinthy Szakonyi: Tanár úr kérem), Csermlényi Viktor (Örkény: Macskajáték), Lobkovitz (Tabori: Mein Kampf), Bruck (Zsolt: Oktogon), Bodajev (Osztrovszkij: Erdő).
Életút: 1949-56 a szegedi Nemzeti Színház, 1956-60 a Madách Színház, 1960-64 a Petőfi Színház, 1964-89 a Vígszínház, 1989 a Radnóti Színház tagja. Vendégként játszott a Színház- és Filmműv. Főisk.-n, a Bartók Gyermekszínházban, a Játékszínben, a Vigadóban, a Reflektor Színpadon, az Irod. (később Radnóti) Színpadon, a Karinthy Színházban, nyaranként Szegeden, Gyulán, Egerben, Székesfehérvárott. 1956-60, 1983-91 a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára, egy. adjunktus. Jászai Mari-díj (1956), érdemes művész (1983).
Főbb szerepei: Arnolphe (Moliére: A nők iskolája), Dobcsinszkij (Gogol: A revizor), Percsihin (Gorkij: Kispolgárok), Timót Pál (Csiky: Mákvirágok), Tigris Brown (Brecht Weill: Koldusopera), Sándor (Hubay Vas Ránki: Egy szerelem három éjszakája), Papa (Örkény: Pisti a vérzivatarban), Solomon (Miller: Alku), Kelemen K. Kelemen (Vészi: A sárga telefon), Sebestyén Dezső (Moldova: Az ifjú gárda), Fröhlich (Karinthy Szakonyi: Tanár úr kérem), Csermlényi Viktor (Örkény: Macskajáték), Lobkovitz (Tabori: Mein Kampf), Bruck (Zsolt: Oktogon), Bodajev (Osztrovszkij: Erdő).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter