Portré
Márta István
színész
fesztiváligazgató
zenei összeállítás
hangszerelte
zeneszerző
zene
Életrajz
Tanulmányok: Zeneműv. Főisk., zeneszerző, tanár, 1972-78, Sugár Rezső tanítványa.
Életút: 1976 Witold Lutosławski zeneszerzői kurzusát végzi Jugoszláviában, 1976-77 a 25. Színház tagja, 1981-83 klasszikus zenetört.-et és 20. sz.-i zeneanalízist oktat a Bartók Béla Zeneműv. Szakközépisk. dzsessz-tanszakán, 1972-76 a Fiatal Műv. Klubja zenei szekcióvez., 1975-82 a Fiatal Zeneszerzők Csop. vez., 1982-84 a Fiatal Műv. Tan. zenei szekcióvez. Önálló szerzői esteket tart, elektronikus kompozíciókat, zenei akciókat, happeningeket, permformance-okat ad elő, közreműködik rock- és punkzenekarok koncertjein, akusztikus költészeti műsorokban.
Lemezei: Szíveink (1985), Alte und neue Musik (1984), Támad a szél (1987), Légy ostoba (1991), Works (1995), Sound in, sound out (1998). 1973 népzenei gyűjtőúton jár a moldvai csángómagyarok között, 1980-83 a 180-as Csop., 1980- a Mandel-kvartett tagja. 1988- az MTV külső szerk., a veszprémi Petőfi Színház zenei vez., 1989 megalakítja a Kapolcsi Kult. és Természetvédelmi Egyletet, a Kapolcsi Műv. Napok műv. vez., 1990-91 a Nemzeti Színház, 1994-96 az Új Színház zenei vez., 1998- az Új Színház ig. Tribune Internationale des Compositeurs (Párizs, 1982, 1987), Erkel Ferenc-díj (1987), Déri János-díj (1994).
Főbb rendezései: Kabaré, Hegedűs a háztetőn.
Főbb művei: Ildikónak (magnetofonszalagra, ütőhangszerekre, 1976), Voices of Birds, J. M. and mine (magnetofonszalagra, preparált zongorára és nyolc előadóra, 1977), Szöveg és zene (1978), A halottak királya (kantáta, 1979), Karácsony napja 24. lecke (zene kamaraegyüttesre, 1980), 100 könnyű kis zongoradarab négy kézre (1982), A Múzeum hangjai (1982), Szíveink (tételek kamarakórusra és kamarazenekarra, 1983), J. M. Wyx két álma (1983), J. M. Wyx két története (1983), J. M. Wyx rövid élete és halála (1983), J. M. Wyx emlékére (1984), Erotika (1984), Variáció egy XIII. századi Mária-énekre (1984), A trubadúr (1984), Látomások (balett, 1984), Babaházi történet (1985), A vakok (dal, 1985), Munkásoperett (1985), ...per quattro tromboni... (1986), Támad a szél (hangnapló, 1987), Kapolcs riadó (videoklip, 1987), Képnapló (1988), Slips and Streams (balett, 1989), Doom (Sigh) (vonósnégyes, 1989), Glassblower's Dream (vonósnégyes, 1990), Blasting in the Birdcage (elektronikus, 1990), Kapolcsi opera (performance, 1991), Nyitány (2 zongorára, hárfára, gordonkára, 1991), Szent Antal megkísértése (balett, 1993), Scrabble-music (1995).
Életút: 1976 Witold Lutosławski zeneszerzői kurzusát végzi Jugoszláviában, 1976-77 a 25. Színház tagja, 1981-83 klasszikus zenetört.-et és 20. sz.-i zeneanalízist oktat a Bartók Béla Zeneműv. Szakközépisk. dzsessz-tanszakán, 1972-76 a Fiatal Műv. Klubja zenei szekcióvez., 1975-82 a Fiatal Zeneszerzők Csop. vez., 1982-84 a Fiatal Műv. Tan. zenei szekcióvez. Önálló szerzői esteket tart, elektronikus kompozíciókat, zenei akciókat, happeningeket, permformance-okat ad elő, közreműködik rock- és punkzenekarok koncertjein, akusztikus költészeti műsorokban.
Lemezei: Szíveink (1985), Alte und neue Musik (1984), Támad a szél (1987), Légy ostoba (1991), Works (1995), Sound in, sound out (1998). 1973 népzenei gyűjtőúton jár a moldvai csángómagyarok között, 1980-83 a 180-as Csop., 1980- a Mandel-kvartett tagja. 1988- az MTV külső szerk., a veszprémi Petőfi Színház zenei vez., 1989 megalakítja a Kapolcsi Kult. és Természetvédelmi Egyletet, a Kapolcsi Műv. Napok műv. vez., 1990-91 a Nemzeti Színház, 1994-96 az Új Színház zenei vez., 1998- az Új Színház ig. Tribune Internationale des Compositeurs (Párizs, 1982, 1987), Erkel Ferenc-díj (1987), Déri János-díj (1994).
Főbb rendezései: Kabaré, Hegedűs a háztetőn.
Főbb művei: Ildikónak (magnetofonszalagra, ütőhangszerekre, 1976), Voices of Birds, J. M. and mine (magnetofonszalagra, preparált zongorára és nyolc előadóra, 1977), Szöveg és zene (1978), A halottak királya (kantáta, 1979), Karácsony napja 24. lecke (zene kamaraegyüttesre, 1980), 100 könnyű kis zongoradarab négy kézre (1982), A Múzeum hangjai (1982), Szíveink (tételek kamarakórusra és kamarazenekarra, 1983), J. M. Wyx két álma (1983), J. M. Wyx két története (1983), J. M. Wyx rövid élete és halála (1983), J. M. Wyx emlékére (1984), Erotika (1984), Variáció egy XIII. századi Mária-énekre (1984), A trubadúr (1984), Látomások (balett, 1984), Babaházi történet (1985), A vakok (dal, 1985), Munkásoperett (1985), ...per quattro tromboni... (1986), Támad a szél (hangnapló, 1987), Kapolcs riadó (videoklip, 1987), Képnapló (1988), Slips and Streams (balett, 1989), Doom (Sigh) (vonósnégyes, 1989), Glassblower's Dream (vonósnégyes, 1990), Blasting in the Birdcage (elektronikus, 1990), Kapolcsi opera (performance, 1991), Nyitány (2 zongorára, hárfára, gordonkára, 1991), Szent Antal megkísértése (balett, 1993), Scrabble-music (1995).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkApropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter
