Portré
Nagy Lázár Kincső
Életrajz
Születési adatok: 1976, Székelyudvarhely
Tanulmányok:
1994 érettségi, Mikes Kelemen Líceum, Sepsiszentgyörgy
1998 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar, Színházi Tanszék, dramaturgia szak
1998-1999 magiszteri hallgató, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar
Beszélt nyelvek: magyar, román, angol, német
Elérhetőség: nlazarkincso@yahoo.com
Pályakép:
1998-tól Tamási Áron Színház irodalmi titkár
2003-tól a Színház Bábtagozatának irodalmi titkára és dramaturgja.
2003–2005 között művészeti tanácsadó a Háromszék Táncegyüttesnél.
2012-ig a Tamási Áron Színház Bábtagozatának irodalmi titkára
2012-től a Tamási Áron Színház pályázati felelőse
Bábszínházi-színházi munkái:
1999/00 dramaturg – W. Shakespeare: Szeget szeggel (r. Bocsárdi László)
1998/99 dramaturg – Tarbay Ede: Foltos, a torkos zsiráf (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
2000/01 átirat, dramaturg – Kemény Henrik: Vitéz László csodaládája (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
2002/03 dramaturg – Nagy Lázár Kincső: A kiskakas gyémánt félkrajcárja (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
2003/04 átirat, dramaturg – Gernet és Gurevics alapján: Libácska (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
2004/05 átirat, dramaturg – Betlehem – angyaljáték (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
2006/07 dramaturg – Tamási Áron: Szegény ördög (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
2011/12 dramaturg – Janikovszy Éva: Kire ütött ez a gyerek? (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
Publikáció:
Bábszínház: kezdet és vég? in. Székelyföld 2004 November
-
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter