Portré
Ephraim Kishon
Életrajz
Drámaíró, író, forgatókönyvíró és filmrendező
Budapesten született 1924-ben Hoffmann Ferenc néven. Teljesen asszimilált környezetben nőtt fel, bár ősei között rabbik is voltak. Korán felismerte, hogy választania kell a hit és a szkepszis, azaz a humor között, s ő az utóbbi mellett döntött. Írt egy szatírát egy pártról, amely a kopaszokat akarta kiirtani. Irodalmi versenyt nyert vele, művét azonban nem adták ki – Rákosi Mátyás is kopasz volt. Ám sikere révén a Ludas Matyi és a Szabad Száj munkatársa lett. Családjával 1949-ben Izraelbe költözött. Kezdetben egy kibucban lakatosként dolgozott, miközben nagy energiával tanulta a héber nyelvet, amelyen műveit alkotta. Szatirikus írásai – főként drámái – révén a legsikeresebb izraeli szerző, és a világ egyik legnépszerűbb humoristája lett. Több mint ötven művet írt, melyeket harminchét nyelvre – köztük magyarra – fordítottak le, és így világszerte összesen 43 millió példányban jelentek meg. A pesti zsidó humor hagyományait folytatta, legfőbb elődjeinek Molnár Ferencet és Karinthy Frigyest tartotta. Izraelben és Magyarországon egyaránt igen népszerű, de a legolvasottabb Németországban. Munkásságát számos izraeli és nemzetközi díjjal ismerték el. 1999-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva