Portré
Barta Mária
színész
Életrajz
Tanulmányok: Bárdos Arthur tanítványa, 1944.
Életút: 1945–47 a Belvárosi Színház, 1947–49 a Nemzeti Színház, 1950–54 a miskolci Nemzeti Színház, 1954–56 a Madách Színház tagja, 1956 külföldre távozik, 1963–64 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1964–83 a szegedi Nemzeti Színház, 1983–88 a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 1988–90 a szegedi Nemzeti Színház, 1990– a Vígszínház tagja. Érdemes művész (1980), Aase-díj (1997).
Főbb szerepei: Eliza (Shaw: Pygmalion), Melinda, Gertrudis (Katona: Bánk bán), Tolsztoj: Anna Karenina, Elmira (Moliére: Tartuffe), Giza, Paula (Örkény: Macskajáték), Nora (O'Neill: Egy igazi úr), Feleség (Katona–Spiró: Jeruzsálem pusztulása), Baradlainé (Jókai: A kőszívű ember fiai), Jónásné (Csurka: Házmestersirató), Bolond (Shakespeare: Lear király), Ranyevszkaja (Csehov: Cseresnyéskert), Mary Tyron (O'Neill: Hosszú út az éjszakába), De Condée (Whittungs: Ördögök), Cora (Coward: Forgószínpad), Glória (Shaw: Sosem lehet tudni), Királynő (Scribe: Egy pohár víz), Lady Anna (Shaw: Tanner John házassága), Rickl Mária (Szabó M.: Régimódi történet), Anna (Turgenyev: Egy hónap falun), Bárónő (von Horváth: Mesél a bécsi erdő), Avdotyja Nazarovna (Csehov: Ivanov), Olivine Dubuc (Tremblay: Sógornők), Rebecca Nurse (Miller: A salemi boszorkányok), Mrs. Soames (Wilder: A mi kis városunk).
Életút: 1945–47 a Belvárosi Színház, 1947–49 a Nemzeti Színház, 1950–54 a miskolci Nemzeti Színház, 1954–56 a Madách Színház tagja, 1956 külföldre távozik, 1963–64 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1964–83 a szegedi Nemzeti Színház, 1983–88 a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 1988–90 a szegedi Nemzeti Színház, 1990– a Vígszínház tagja. Érdemes művész (1980), Aase-díj (1997).
Főbb szerepei: Eliza (Shaw: Pygmalion), Melinda, Gertrudis (Katona: Bánk bán), Tolsztoj: Anna Karenina, Elmira (Moliére: Tartuffe), Giza, Paula (Örkény: Macskajáték), Nora (O'Neill: Egy igazi úr), Feleség (Katona–Spiró: Jeruzsálem pusztulása), Baradlainé (Jókai: A kőszívű ember fiai), Jónásné (Csurka: Házmestersirató), Bolond (Shakespeare: Lear király), Ranyevszkaja (Csehov: Cseresnyéskert), Mary Tyron (O'Neill: Hosszú út az éjszakába), De Condée (Whittungs: Ördögök), Cora (Coward: Forgószínpad), Glória (Shaw: Sosem lehet tudni), Királynő (Scribe: Egy pohár víz), Lady Anna (Shaw: Tanner John házassága), Rickl Mária (Szabó M.: Régimódi történet), Anna (Turgenyev: Egy hónap falun), Bárónő (von Horváth: Mesél a bécsi erdő), Avdotyja Nazarovna (Csehov: Ivanov), Olivine Dubuc (Tremblay: Sógornők), Rebecca Nurse (Miller: A salemi boszorkányok), Mrs. Soames (Wilder: A mi kis városunk).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György
