Hírek
Az augusztusban Szegeden tartott előadások után a produkció átdolgozott formában, és az eredeti szöveghez hűen, három felvonásban kerül bemutatásra Sepsiszentgyörgyön október 8-án, kedden este 7 órától a színház nagytermében.
Gengszterek és utcalányok, profi koldusok és korrupt rendőrök világát mutatja be a Koldusoperában Bertolt Brecht, aki drámaíróként és rendezőként a 20. századi színház egyik legnagyobb hatású alakja. A darab műfaji meghatározása szerint tandráma, de a legmozgalmasabb hollywoodi forgatókönyveket idézi, és egyben opera, musical, és mindezek paródiája is, mely kegyetlenül éles tükröt tart elénk a pénz hatalmának, a kapitalizmus világának visszásságairól. Tartalmát és formáját tekintve is igazi remekmű, Kurt Weill gyönyörű zenéje pedig ugyancsak nagymértékben hozájárult a világsikeréhez.
Penge Mackie, a rablógyilkos titokban feleségül veszi Peachum, a koldushálózatot működtető üzletember egyetlen lányát, Pollyt, az apa azonban nem adja áldását a házasságra, sőt, bosszút forral újdonsült veje ellen, és felesége valamint az utcalányok segítségével eléri, hogy a rendőrfőnök elfogatási parancsot adjon ki ellene. Csakhogy a rendőrfőnök egykori katonatársa és barátja Mackie-nek, így aztán egyre több nem várt fordulat következik be a történetben.
A marxista eszmék iránt érdeklődő Brecht 1928-ban a kapitalizmus kritikájaként írja meg a Koldusoperát, mely ma – amikor az európai kommunista rendszerek összeomlása után újra a vadkapitalizmus korát éljük – aktuálisabb, mint valaha. A problémák ugyan nem változtak, de most már sokkal többet tudunk róluk. “Minket, polgári kisiparosokat, akik derék feszítővasainkkal a kis boltosok nikkelkasszáit dolgozzuk meg, elnyelnek a nagyvállalkozók, akik mögött ott állnak a bankok. Mit számít egy tolvajkulcs egy részvénnyel szemben? Mit számít egy bankrablás egy bankalapítással szemben?” – panaszkodik Mackie az előadás végén, és mindnyájan érezzük, hogy mindez nem humoros kiszólás. Mert bár a banki rendszer mára a társadalom motorjává vált, vajon ki ne tapasztalta volna még közülünk, hogy a különböző pénzintézetek ügyletei, fondorlatai nyomán átverték, és semmit sem tehetett ellene? Ki ne érezte volna még, hogy a bankok tevékenysége valójában szervezett, törvényes lopás? Elhiszi-e valaki manapság, hogy a rendszer, amelyben élünk a társadalmat fenntartó munkás kisemberek érdekeit szolgálja?
Az előadás elkészítésében a rendező közvetlen munkatársai voltak: Dr.Incze G. Katalin karmester (a Kolozsvári Opera munkatársa), Bartha József díszlettervező, Cs. Kiss Zsuzsanna jelmeztervező, Benedek Zsolt dramaturg, Bezsán Noémi koreográfus és Baumgartner Sándor világítástervező. A produkcióban a Tamási Áron Színház teljes társulata mellett nagyzenkar és kórus is közreműködik.
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.