Színházak
Zsámbéki Színházi Bázis
Hódítások könyve
Játék óriásbábokkal a XII. századi kelta monda nyomán
Az előadás szövegét és forgatókönyvét készítette: Rumi László Veres András és Kovács Gáborján
Zene: Kovács Gáborján és a Bran Együttes
Játéktér: DÓM csoport
Játéktér: DÓM csoport
- rendezőRumi László
- társrendezőVeres András
- díszlettervezőOláh Marietta ÉvaKutas DianaEgyed Zoltán
- díszlettervezőParáda ZsoltOpra Szabó Zsófia
- bábtervezőOláh Marietta ÉvaKutas DianaEgyed Zoltán
- bábtervezőParáda ZsoltOpra Szabó Zsófia
- dramaturgSoós Viktória
Az előadás egy XII. században írül lejegyzett kelta mitológiai szöveg alapján született meg. A játékban az istenek egymás közötti küzdelmei, mindennapi torzsalkodásai során épül fel a világ, a Tuireann fiak kalandjai során fény derül a világot mozgató erők mibenlétére. Az előadásban a színészek, óriás bábok és zenészek jelenléte alkotja a „társulatot”.
Az előadást létrehívó elgondolás kiindulópontja az, hogy a bemutató színhelye Zsámbék, ahol jelentős kelta település volt a vaskorban. A ma látható romtemplom közelében találtak a régészek a XX. század elején egy teljesen ép kelta temetési szertartási kocsit, melynek kovácsoltvas figurális díszítményei a kelta művészet kiemelkedő emlékei. Ugyanitt kerültek elő nagy számban kelta sírkövek, melyek figurális ábrázolásai szintén sokat megmutatnak a valaha itt élt kelták szokásairól. Az előadás tervezői a régészeti leletek motívumkincsét felhasználják a díszletek, jelmezek és bábok megtervezésekor.
A zsámbéki templomrom tövéhez tervezett előadás tehát azon a helyen eleveníti fel a kelta mítoszokat, ahol Európa történetének egy távoli időszakában ez a kultúra töltötte be azt a területet, melyet ma a mi dolgunk és felelősségünk kulturális értékekkel „birtokolni”.
Az előadást létrehívó elgondolás kiindulópontja az, hogy a bemutató színhelye Zsámbék, ahol jelentős kelta település volt a vaskorban. A ma látható romtemplom közelében találtak a régészek a XX. század elején egy teljesen ép kelta temetési szertartási kocsit, melynek kovácsoltvas figurális díszítményei a kelta művészet kiemelkedő emlékei. Ugyanitt kerültek elő nagy számban kelta sírkövek, melyek figurális ábrázolásai szintén sokat megmutatnak a valaha itt élt kelták szokásairól. Az előadás tervezői a régészeti leletek motívumkincsét felhasználják a díszletek, jelmezek és bábok megtervezésekor.
A zsámbéki templomrom tövéhez tervezett előadás tehát azon a helyen eleveníti fel a kelta mítoszokat, ahol Európa történetének egy távoli időszakában ez a kultúra töltötte be azt a területet, melyet ma a mi dolgunk és felelősségünk kulturális értékekkel „birtokolni”.
2007. 08. 23.
Galéria
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!