Színházak
Miskolci Nemzeti Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2000/2001
Jacques OffenbachHoffmann meséi
Opera
E. T. A. Hoffmann elbeszéléseinek felhasználásával
Szövegkönyv: Jules Barbier - Fordította: Innocent Vincze Ernő
- OlympiaVermes TímeaEperjesi Erika
- GiuliettaSeres IldikóLázin Beatrix
- AntoniaHerczenik AnnaKertész Marcella
- StellaRadnai Erika
- Miklósa költő barátjaMester ViktóriaTóth Judit
- Antonia anyjaMolnár AnnaOrth Éva
- Hoffmanna költőVadász ZsoltXavier RivadeneiraUrbán Nagy Róbert
- SpalanzaniDomoszlai SándorTurpinszky Béla
- NathanaelBoncsér Gergely
- CrespelKincses KárolyMolnár Erik
- LutherIrlanda Gergely
- AndrésRozsos IstvánTurpinszky Béla
- CochenilleRozsos IstvánTurpinszky Béla
- PittichinaccioRozsos IstvánTurpinszky Béla
- FerencRozsos IstvánTurpinszky Béla
- LindorfSándor ÁrpádGábor Géza
- CoppéliusSándor ÁrpádGábor Géza
- DappertuttoSándor ÁrpádGábor Géza
- MiracleSándor ÁrpádGábor Géza
- HermannKolozsi Balázs
- SchlemilDemeter Sándor
Közreműködik a Miskolc Nemzeti Színház Zenekara, Énekkara és kijelölt tánckara
- rendezőHalasi Imre
- díszlettervezőZeke Edit
- jelmeztervezőLaczó Henriette
- zenei vezetőVáradi Katalin
- vezényelVáradi KatalinPhilippe de Chalendar
- karigazgatóRegős Zsolt
- koreográfusGyenes Ildikó
- rendezőasszisztensRadnai Erika
Jules Barbier és Michel Carré Hoffmann meséi című „fantasztikus drámáját” 1851-ben mutatta be a párizsi Odéon. Offenbach látta a darabot, de az hosszú és bonyolult történet, amíg a dráma alapján az opera komponálásába belefogott.
A librettó végső változatát készítő Carré felhasználta Hoffmann-nak a berlini Szerapion-testvérek elnevezésű körről írott művét. A kör névadója egy remete volt, aki a IV. századi Egyiptomban élt és mártírhalált halt Szent Szerapionnak képzelte magát; a tagok ennek szellemében a valóság és az illúzió viszonyáról „szóló” csavaros és fantasztikus történetekkel szórakozatták egymást, akárcsak az opera Hoffmannja.
Az első felvonás babájának, Olymipának a meséje az igazi Hoffmann Homokember című novellája alapján született, Gulietta szerelmét és hűtlenségét a Mese az elveszett tükörképről című elbeszélés ihlette, míg a beteg Antonia alakja a Szerapion-testvérek sorozat Krespel tanácsos című darabja alapján született.
Offenbach 1876-ban kezdett terve megvalósításához. Művét azonban már nem tudta befejezni, 1880 hunyt el Párizsban. Offenbach fia Bizet Carmenjének bécsi, standarddá lett változatának komponistáját, bizonyos Ernest Guiraud-t kérte fel, hogy készítse el a partitúra előadásra alkalmas formáját. A Hoffmann meséit 1881-ben mutatták be a párizsi Opéra-Comique-ban.
Az opera előadás-történetét ekkortól fogva nem csupán sikerek jelzik, hanem a szerző által be nem fejezett, másként fogalmazva: „nyitva” maradt mű folytonos újragondolásának szükségessége.
A Hoffmann meséi Jacques Offenbach utolsó színpadi műve, melynek 1881-es párizsi bemutatóját a zeneszerző már nem élte meg. Szövegkönyvét Jules Barbier írta a fantasztikus, bizarr történeteiről elhíresült E. T. A. Hoffmann elbeszéléseit felhasználva, sőt az operában magát Hoffmannt is szerepelteti.
Egy berlini kocsmába, ahol a diáksereg már javában mulat, betoppan Hoffmann, a költő. Borús kedvében van, mert a szomszédos színházban a Don Juant adják, és a főhősnő, Stella fájó emlékeket ébreszt benne. Hoffmann aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve belekezd szerelmi kalandjainak elbeszélésébe: előbb Olympia, majd Giulietta, végül Antonia történetét osztja meg hallgatóságával.
Amikor befejezi három szerelmének szomorú történetét, a kocsmáros Stella sikerének hírét hozza. Az ünnepelt primadonna meg is érkezik, de ekkor Hoffmann italoktól elnehezülve már a földön alszik...
A Hoffmann meséiben a 19. századi romantikus opera szinte valamennyi eleme megtalálható - nem véletlen, hogy a világ operaházai és színházai napjainkban is rendszeresen bemutatják.
A librettó végső változatát készítő Carré felhasználta Hoffmann-nak a berlini Szerapion-testvérek elnevezésű körről írott művét. A kör névadója egy remete volt, aki a IV. századi Egyiptomban élt és mártírhalált halt Szent Szerapionnak képzelte magát; a tagok ennek szellemében a valóság és az illúzió viszonyáról „szóló” csavaros és fantasztikus történetekkel szórakozatták egymást, akárcsak az opera Hoffmannja.
Az első felvonás babájának, Olymipának a meséje az igazi Hoffmann Homokember című novellája alapján született, Gulietta szerelmét és hűtlenségét a Mese az elveszett tükörképről című elbeszélés ihlette, míg a beteg Antonia alakja a Szerapion-testvérek sorozat Krespel tanácsos című darabja alapján született.
Offenbach 1876-ban kezdett terve megvalósításához. Művét azonban már nem tudta befejezni, 1880 hunyt el Párizsban. Offenbach fia Bizet Carmenjének bécsi, standarddá lett változatának komponistáját, bizonyos Ernest Guiraud-t kérte fel, hogy készítse el a partitúra előadásra alkalmas formáját. A Hoffmann meséit 1881-ben mutatták be a párizsi Opéra-Comique-ban.
Az opera előadás-történetét ekkortól fogva nem csupán sikerek jelzik, hanem a szerző által be nem fejezett, másként fogalmazva: „nyitva” maradt mű folytonos újragondolásának szükségessége.
A Hoffmann meséi Jacques Offenbach utolsó színpadi műve, melynek 1881-es párizsi bemutatóját a zeneszerző már nem élte meg. Szövegkönyvét Jules Barbier írta a fantasztikus, bizarr történeteiről elhíresült E. T. A. Hoffmann elbeszéléseit felhasználva, sőt az operában magát Hoffmannt is szerepelteti.
Egy berlini kocsmába, ahol a diáksereg már javában mulat, betoppan Hoffmann, a költő. Borús kedvében van, mert a szomszédos színházban a Don Juant adják, és a főhősnő, Stella fájó emlékeket ébreszt benne. Hoffmann aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve belekezd szerelmi kalandjainak elbeszélésébe: előbb Olympia, majd Giulietta, végül Antonia történetét osztja meg hallgatóságával.
Amikor befejezi három szerelmének szomorú történetét, a kocsmáros Stella sikerének hírét hozza. Az ünnepelt primadonna meg is érkezik, de ekkor Hoffmann italoktól elnehezülve már a földön alszik...
A Hoffmann meséiben a 19. századi romantikus opera szinte valamennyi eleme megtalálható - nem véletlen, hogy a világ operaházai és színházai napjainkban is rendszeresen bemutatják.
2007. 01. 26.
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!