Dürrenmatt történetének hőse Romulus, az utolsó római császár, aki megpróbálja megérteni a világtörténelem alakulását, megpróbálja felfogni az összefüggéseket. Megpróbálja megválaszolni, mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? És miután félelmét legyőzte, méltónak találja magát arra, hogy ítélkezzen saját birodalma felett. Kérdés hogyan befolyásolhatja egyetlen ember a világpolitikát, a jövőt, amikor még a jelenre sincs már pénz az államkincstárban?

Molnár Gál Péter, a neves kritikus „a csőd naprakész komédiájá”-nak nevezte a darabot. „Hivatásos német irodalmár nem tud vele mit kezdeni.”- írta róla Dürrenmatt. Nem is csoda, hogy a korabeli irodalmárok nem tudtak mit kezdeni vele, hiszen Dürrenmatt abszurd, groteszk helyzeteken keresztül mutatja be, szellemes könnyedségbe csomagolja súlyos erkölcsi, filozófiai kérdéseit. Legalább annyira szórakoztató, mint amennyire elgondolkodtat.

Az európai kultúra sokszínűsége, befogadóképessége vagy épp a pénz meghatározó szerepe a politikában valamint az egyéni- társadalmi felelősség olyan mai kérdések, melyek bonyolultságát és fontosságát a napi hírek igazolják. A frissesség kulcsa a humor, az a bölcs szellemesség, mellyel Dürrenmatt a világot, az embert szemléli.